Égig érő energiafű nem véd és nem fűt Metro * 2004.09.24 * Szerző: Szentgyörgyi Zsuzsa

Hallgassuk meg, mit mond a másik oldal: miért jó a fosszilis és a nukleáris energia, és miért rossz a biomassza?

"Napjainkban a külszíni fejtés már nem annyira poros, zajos művelet, mint régen, mert a mai, fejlett technológiákkal mindezt jelentősen lehet csökkenteni. Az is előírás, hogy kötelezően rekultiválják a helyszínt, helyreállítják a bányászat gödreit és halmait. A szén (lignit) tüzelésű erőműveket meg szűrőkkel, porleválasztókkal szerelik föl, ezért a kibocsátásuk töredéke egy harminc-negyven évvel ezelőtt épültnek. De nem kell lignit, el vele!

Sebaj, ott az atomenergia. Tiszta, nem zajos, nem poros, légkörkárosító gázokat gyakorlatilag egyáltalán nem bocsát ki. Még mit nem, atomról szó sem lehet! kiáltják ugyanazok a környezetvédők, akik akár száz kilométereket is utaznak, hogy "megvédjék" a helyi lakosokat. Hisz' abból sugárzó hulladék keletkezik! Nagy kár, hogy azt sohasem emlegetik: a nukleáris hulladékok kezelése, tárolása ma már teljességgel biztonságos, magas színvonalú technikák és bölcs intézkedések rendszere védi akár századokig az élőlényeket és a környezetet a hatásuktól. [...]

Akkor mi legyen? Hát biomassza-elégetés, mondják a zöldek. Érdekes, arra nem gondolnak, hogy az is szén-dioxidot termel, mert hát szerves anyag, no meg a Föld tüdejét jelentő fákat kell hozzá elégetni.

Hány köbméter fa kell egy kilowatt energia előállításához? Mennyibe kerül ez a fajta energiatermelés? Mennyi a károsanyag-kibocsátása? Konkrét számokról, számításokról soha sem hallani-olvasni.

Fölröppent a legújabb hír: talán nem is kell fa, mert ott van fűtőanyagjelöltként az energiafű.

Jó gondolat, de hány hektárnyi területtel lehet ellátni egy nem túl nagy, mondjuk 40-50 megawattos erőművet, és mekkora tárolókapacitás kell, hogy télen is menjen az erőmű, amikor nem terem fű a földeken? Ha nem kell se lignit, se nukleáris, se vízenergia, mégis, miből lesz villanyunk? Ideje lenne, hogy azok, akik csak tüntetni, csak ellenezni tudnak, végre számításokkal megalapozott, reális megoldásokkal is előlépjenek."

A szerkesztő megjegyzése: A cikket jegyző mérnök asszony elhallgatja azt a tényt, hogy a biomassza (legyen akár fa, akár energiafű) elégetése nem terheli extra szén-dioxiddal a környezetünket, csak olyan szén-dioxid jut vissza a légkörbe, amit néhány évvel korábban a növények kötöttek meg a légkörből. Tehát a biomassza energetikai célú felhasználása széndioxid-semleges folyamat. Nem úgy a fosszilis energiahordozók (lignit, szén, olaj, földgáz) elégetése, amely során évmilliók óta a föld mélyén raktározódott szén jut a légkörbe szén-dioxid formájában.

Továbbá a mérnök asszony a jelek szerint nem tud arról, hogy a biomassza energetikai célú hasznosításával kapcsolatban folynak tudományos felmérések és kutatások. Példaképpen említem az EU által támogatott, magyarok által vezetett nemzetközi kutatási projektet a biomassza energetikai hasznosításáról.

Hadd válaszoljak a mérnök asszony által feltett kérdésekre: "Hány köbméter fa kell egy kilowatt energia előállításához?" Először is tisztázzuk: a kilowatt nem az energia, hanem a teljesítmény mértékegysége. Egy kilowattóra (3,6 MJ) energia előállításához kb. 0,00034 m3 fa kell (adatok: a fűtőérték kb. 15 MJ/kg, a sűrűség kb. 700 kg/m3). Ebből az is kiszámítható, hogy egy kilowatt teljesítményt folyamatosan szolgáltatni egy éven át (ez 31536 MJ energiát jelent) 3 m3 fa elégetésével lehet (a veszteségektől eltekintve).

"Mennyibe kerül ez a fajta energiatermelés?" Erre nem tudok közvetlenül válaszolni, viszont egy augusztusi hír szerint Ausztriában "a fűtőolaj és a földgáz mintegy száz százalékkal drágább a magas minőségű erdei fahulladéknál és 40 százalékkal drágább a fa-brikettnél."

"Mennyi a károsanyag-kibocsátása?" Mint már említettem, a teljes életciklusra vonatkoztatva a szén-dioxid kibocsátás nulla, továbbá más káros anyagok is sokkal kisebb mértékben kerülnek a légkörbe, mint a fosszilis energiahordozók elégetésekor.

"Hány hektárnyi területtel lehet ellátni egy nem túl nagy, mondjuk 40-50 megawattos erőművet, és mekkora tárolókapacitás kell, hogy télen is menjen az erőmű, amikor nem terem fű a földeken?" 50 megawatt teljesítmény egy éven keresztül 438.000 megawattóra, azaz 1.576.800 GJ energiát jelent. Mivel egy hetkár energiaerdő évente kb. 300 GJ energiát termel, 5300 hektáron lehet ennyi fűtőértékkel rendelkező fát megtermelni. Ez a famennyiség 150 ezer köbméter fát jelent. Ennek kb. harmadát kell télire raktározni, ami elfér egy 100x100x5 m3 térfogatban.

Az uniós csatlakozásunk miatt kb. egymillió hektár területet kell kivonni a mezőgazdasági művelésből. Ha ezeken a területeken energetikai célú növénytermesztés folyna (ezt nem tiltja az EU), akkor csaknem 190 darab 50 megawattos erőművet lehetne ellátni tüzelőanyaggal. Ezek az erőművek az ország energiaszükségletének 20-30 százalákát biztosíthatnák. Ez nem is olyan kevés, ugye?